Dokumentáció:

11.09 - tervezés, feladatok elosztása, anyaggyűjtés

11.15 - poszter elkészítése (otthon)

11.20 - blog elkészítése

Credits:

Hoppka Hanna (anyaggyűjtés)
Sarkadi Kinga (plakát)
Kovács Áron (blog)

Vélemény:

A random csoportbeosztásnak megvannak az előnyei és a hátrányai is.

Részei:

Három megye, Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém alkotja. Központja Székesfehérvár.

Természetföldrajzi adottságok: 

A régió táji-természeti adottságai kiemelkedők. Területén a Dunántúli-középhegység mészkő- és dolomithegyei a Kisalföld folyóvízi feltöltéssel kialakított peremvidékeivel és a vastag lösztakaróval borított Mezőfölddel találkoznak. Utóbbiak a mezőgazdaság, míg az előbbiek az ásványkincsekben való gazdagság (barnakőszén, lignit, bauxit, mangánérc stb.) alapjait adják, továbbá felszíni és karsztvizekben bővelkednek. A régió vízfolyásainak fő vízgyűjtője a Duna, kisebb vízgyűjtői a Marcal, a Balaton, a Sárvíz-Sió, az Által-ér, a Cuhapatak rendszerei. A régión belül Veszprém megye az országos átlagnál jóval erdősültebb (31%). Éghajlatilag a Dunántúli-középhegység jelöl ki markáns területeket a régióban. A mezőföldi alföldi jellegű térségben száraz-kontinentális, a hegységi területeken a csapadékosabb kontinentális éghajlat, míg a Balaton-felvidéken speciális helyi mikroklímák különböztethetők meg. A Duna régiót érintő szakaszának hossza 130 km, Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton (592 km²) pedig mintegy 100 km hosszan határolja a régiót. Itt található az ország második legnagyobb természetes tava, a Velencei-tó.

Társadalomföldrajzi adottságok: 

A régiót említik a „Királyi Régió” néven is (Székesfehérvár – Királyok városa, Veszprém – Királynék városa).

A vidéki Magyarország legnagyobb népsűrűségű (100 fő/km²) nagytérsége, valamint a legnépesebb dunántúli régió (1,1 millió fő). A közép-dunántúli régió településállománya kiegyenlített szerkezetű. A régió településeinek zöme igen jelentős történelmi hagyományokkal rendelkezik, közülük több napjainkban is a fejlődés motorja (Székesfehérvár, Veszprém, Esztergom). A népességkoncentráló erő és a fejlettségi színvonalat jelző társadalmi-gazdasági mutatók alapján kiemelkedik a négy megyei jogú város (Székesfehérvár, Tatabánya, Veszprém, Dunaújváros). A nagyvárosok körüli agglomerálódó térségek mellett erős az urbanizáció a Balaton és a Velencei-tó part menti térségeiben, valamint a Duna mentén is. A városállományban a többi régióhoz képest kevesebb a „törpeváros”. A városok átlagos népességszáma 20 ezer fő feletti. Veszprém megye nagy részére az aprófalvak, a régió többi megyéjére a kis- és középfalvak jellemzők, bár Fejér megyében a Mezőföld területén az agrárgazdaság történeti fejlődése okán a nagyfalvak is jelen vannak.

Gazdaság jellemzése:

A gépipar (számítástechnikai, híradástechnikai cikkek, jármű- és járműalkatrész gyártás) vált a fejlődés mozgatórugójává, amiben a külföldi tőkebefektetéseknek meghatározó szerepe volt. A régió gazdasági folyamatait a kedvező közlekedésföldrajzi helyzet, jelentős ipari termelési tradíciók, a kiépült infrastruktúra (telephelyi és logisztikai potenciál) és a kvalifikált munkaerő irányítja.

A régió – kiemelkedő szerepet játszva a külföldi működő tőke vonzásban – sikeresen valósította meg a gazdasági szerkezetváltást. Ennek eredményeként a régió gazdasága integrálódott a globális gazdaságba; s a Közép-Dunántúl egyike az ország legdinamikusabban fejlődő és gazdaságilag legfejlettebb régióinak. Az innováció húzóágazatai (pl. elektronika, járműgyártás) dominálnak a régió gazdaságában.

A régióban az idegenforgalom kiemelt jelentőségű. A Balaton, Velencei-tó,  Bakony, Gerecse és a Vértes hegység számos lehetőséget biztosít a kikapcsolódni, pihenni vágyók számára. Látogatható természetvédelmi területek – köztük két nemzeti park (Balaton-felvidéki, Duna-Ipoly) –, a városokban és kisebb településeken műemléki épületegyüttesek és helyi védettségű látnivalók vonzzák a turistákat.

A régió foglalkoztatottsági helyzete a válság alatt kedvezőbb volt az országosnál, és 2009- 2010-ben a némileg romló mutatók ellenére, még mindig sikerült az országos átlag felett maradni. 2010 II. negyedévében 56% volt a gazdaságilag aktív népesség és 6%-a volt munkanélküli (ez ugyebár azért különbözik a munkanélküliségi rátától, mert ott a munkanélküliek számát csak a gazdaságilag aktív népességhez hasonlítjuk). Az üres álláshelyek száma nagyságrendileg kisebb, mint a regisztrált munkanélküliek száma. A közöttük lévő differencia 2008-at követően ráadásul mindhárom megyében erőteljesen megugrott.

Szolgáltatások, infrastruktúra:

A közép-dunántúli régió az ország egyik legfejlettebb térsége, területén hat üdülőkörzet található, melyek közül a Velencei-tó–Vértes, a Balaton, valamint a Dunakanyar a kiemelt üdülőkörzetek közé tartozik. A térség változatos természetföldrajzi adottságokkal és kulturális vonzerőkkel bír. Egyik legkedveltebb turisztikai célpontja a Balaton és az attól északra húzódó Balaton-felvidéki Nemzeti Park területe. Egyedülálló területegységei közül kiemelendők a Tihanyi-félsziget, a Pécselyi- és Káli-medence, Badacsony és a Tapolcai-medence. A régió területén helyezkedik el a királyok városa, Székesfehérvár. Műemléki és kulturális jelentőséggel bíró települései a Veszprém megyei Sümeg, Zirc, Csesznek, vagy a Fjér megyei Nádasladány, Lovasberény és Martonvásár. A hazai borvidékek közül hét található a közép-dunántúli régióban: Fejér megyében a móri, etyeki-budai; Komárom-Esztergom megyében az ászár-neszmélyi; Veszprém megyében a badacsonyi, balatonfüredi-csopaki, balaton-felvidéki és somlói borvidék. A borvidékeken levő pincészetek, bortermelők és hegyközségek a vendéglátóhelyek, borutak kialakításával próbálják kiaknázni a bor- és gasztronómiai turizmusban rejlő lehetőségeket.A szőlőkultúra is kiemelkedő a térségben, hét minősített borvidék található itt.